Közterület-felügyelői intézkedések

Közterületvédelmi intézkedések

Igazoltatás

A közterület-felügyelő törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

A tetten ért személy visszatartása

A közterület-felügyelő a szolgálata ellátása során jogosult

  • törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,
  • a jogellenesen szerzett dolog kiadását megtagadó személyt,
  • a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre
  • a rendőrség megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani. A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében a közterület-felügyelő kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

Előállítás

A közterület-felügyelő bűncselekmény vagy, azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki jogosult a tetten ért személyt az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.

A közterület-felügyelőnek ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.

A közterület-felügyelő az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a testi kényszert, vegyi eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.

A közterület-felügyelő az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át, a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át korlátozhatja.

Dolog ideiglenes elvétele

A közterült-felügyelő feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint támadásra, vagy az önveszély okozására alkalmas tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti, valamint a dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.

A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy testi kényszert, vegyi eszközt alkalmazhat.

Szabálytalanul elhelyezett jármű elszállítása

A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi.

A felügyelet a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.

Az elszállítás költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

Szabálytalanul elhelyezett jármű kerékbilinccsel történő rögzítése

Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.

A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

Hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű eltávolítása

A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza, hogy a járművet a tulajdonos/üzembentartó 10 napon belül a közterületről szállítsa el.

Az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

Vagyonvédelmi intézkedések

A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések

Felvilágosítás kérés

A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

Felügyelő a felvilágosítás kérés során csak a feladatainak ellátásához szükséges kérdéseket teheti fel.

Segítségnyújtás

A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.

A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni.

A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.

 

Közterület-felügyelői intézkedések: Kényszerintézkedések

A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó szermélyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

A közterület-felügyelő törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a 2012. évi CXX. törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással vagy sérüléssel jár.

A közterület-felügyelő, a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. 

Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.

A vegyi eszközök alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.

A közterület-felügyelő a meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, rendőrbotot, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat.

 

Testi kényszer

A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, a közterület-felügyelő által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés akkor alkalmazható, ha a rendészeti feladatokat ellátó személy erőfölénye, vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.

Testi kényszer alkalmazása során a rendészeti feladatokat ellátó személy önvédelmi fogásokat is alkalmazhat.

 

Bilincs alkalmazása

Bilincs alkalmazása azzal szemben indokolt, aki az intézkedő közterület-felügyelőt, segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja, vagy szökése a bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg.

A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani.

 

Könnygázszóró palack és rendőrbot

A közterület-felügyelő az intézkedés megkezdésekor - szükség esetén -

- a könnygázszóró palackot készenlétbe helyezi és felkészül annak alkalmazására,

- a rendőrbotot kézbe fogja és felkészül a támadás elhárítására.

A közterület-felügyelő, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának.

A kényszerítő eszköz alkalmazását követően a közterület-felügyelő - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

 

Szankciók

Helyszíni bírság

A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.

A felügyelő - jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között - szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni.

A helyszíni bírságolás szabályait a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.), valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásáról szóló rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendelet módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szabályozza.

Helyszíni bírság kiszabására jogosult:

  • a rendőrség,
  • a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
  • a közlekedési hatóság ellenőre,
  • a közterület-felügyelő,
  • a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
  • az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
  • a halászati őr,
  • a mezőőr.

Ha a jogszabály helyszíni bírság kiszabását lehetővé teszi és a közterület-felügyelő a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel, egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről, valamint a szabálysértéshez rendelt közúti közlekedési előéleti pontról. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét, a helyszíni bírság összegét tudomásul veszi, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szab ki. A helyszíni bírság tudomásulvétele esetén a közterület-felügyelő tájékoztatja az elkövetőt a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről [Szabs. tv. 141. §, 142.  §].

A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül ismételt elkövetés esetén hetvenezer forintig terjedhet.

Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,

  • a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti,
  • ha a helyszíni bírság megfizetésére a helyszínen bankkártyával nem kerül sor, az elkövető részére csekkszelvényt kell átadni, (a helyszíni bírság befizetése banki átutalással is teljesíthető) és fel kell hívni a figyelmét, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be.

A kiszabott helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni, amennyiben erre nem kerül sor, abban az esetben, a helyszíni bírságot a járásbíróság elzárásra változtatja át.

Az elkövető választása esetén a helyszíni bírságot közérdekű munkával megválthatja, melynek érdekében az állami foglalkoztatási szervnél (munkaügyi központnál) a befizetésre nyitva álló 30 napot követő 3 munkanapon belül jelentkezhet.

Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását aláírásával igazoltan nem veszi tudomásul, a közterület-felügyelő a helyszíni bírságolás alkalmazásától eláll és közli az eljárás alá vont személlyel, hogy feljelentést tesz.

közterület-felügyelő nyomtatványt a helyszínen 3 példányban tölti ki. A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványból meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyi adatait.

A közterület-felügyelő a nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvény együtt az eljárás alá vont személynek átadja. Az átadott csekkszelvény tartalmazza a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány sorszámát, a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését, számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és a kiszabott helyszíni bírság összegét.

A helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni. A közterület-felügyelő által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság (fővárosi, megyei kormányhivatal járási [fővárosi kerületi] hivatala) gondoskodik. A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével értesíti a lakóhely szerint általános szabálysértési hatóságot.

A szabálysértési hatóság a meg nem fizetett helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi az illetékes járásbíróságnak.

Ha az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes általános szabálysértési hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen, vagy banki átutalással a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.

Feljelentés megtétele

A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tehet, ha a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, továbbá, ha a cél a helyszíni bírságolással nem érhető el, valamint, ha az eljárás alá vont a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, illetve a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott csekkszelvény átvételét megtagadja. E körülményekre a feljelentésben utalni kell.