Statisztikai adatok

Igazgatási terület 2779 ha
  belterület   215 ha
  külterület   2493 ha
    szántó 2193 ha
    gyep 54 ha
    erdő 239 ha
  zártkert   75 ha
Lakások száma 2430 db

 

Domborzat

Természetföldrajzi adottságai igen kedvezőek, és ennek köszönheti, hogy mindig is központi szerepet tölthetett be.

Domborzatilag különböző térszintek találkozásáról van szó, hiszen ÉNy felől a Zselic, ÉK felől pedig a Mecsek déli nyúlványai találkoznak, míg D felől az ormánsági területek, a Dráva ártere és a Fekete-víz síkja húzódik. Szentlőrinc ehhez az utóbbi tájegységhez sorolandó.

Vízföldrajzi szempontból a Dráva Vízgyűjtő területéhez tartozik. A szomszédos tájakon halad keresztül a Fekete-víz, amely az egyik legjelentősebb vízgyűjtőnek számít.

Főldrajz

Szentlőrinc a megye középső részén, a 6-os számú főközlekedési út Pécs-Szigetvár közötti szakaszán található, Pécstől 20 km-es és Szigetvártól 16 km-es távolságban.

Közlekedésföldrajzi adottságai alapján egyértelműen megállapítható, hogy közúti és vasúti csomópontként egyaránt jelentős szerepet tölt be. 1895-től, a sellyei szárnyvonal kiépítése óta az állomás négy irányból fogadó vasúti csomóponttá vált. Az 1985-ös év végén adták át a Budapest-Pécs vonal teljes hosszára kiterjedő villamos felső vezetéket. A csomópont fontosságát növeli az a tény is, hogy a Barcs, Szigetvár és Sellye irányában húzódó vonalak szintén Szentlőrincen keresztül kötik össze az ottani lakosságot az ország fővárosával, Budapesttel. Éppen ezért van nagy jelentősége, hogy a Pécs-Budapest között közlekedő InterCity vonatok 1996 közepe óta itt is megállnak.

Közúti tekintetben szintén jelentős csomópont, mivel a 6-os útról innen ágazik le az egész Ormánságot feltáró sellyei, és a Bükkösdön át a Mecsek lábaihoz vezető út.

Éghajlat

Éghajlati jellemzői a Dráva-menti síkság paramétereivel egyeznek meg, évi középhőmérséklete 11 C°, a fagyos napok száma 90, míg a hőségnapok száma 20-25 között mozog átlagosan. Az évi csapadék mennyisége 650-690 mm-ben határozható meg.

Gazdaságföldrajz

Gazdaságföldrajzi adottságai szerényebb mértékűek, ásványkinccsel, vagy jelentősebb erdőterületekkel nem rendelkezik. A vidék uralkodó talajtípusa a barnaföld. A Szentlőrinc környéki talajokon a sztyeppésedési folyamatok előtérbe kerültek, aminek következtében a barnaföldeket barna erdőtalajok váltják fel. Kedvezőbb talajszerkezeti sajátosságaik következtében a vízgazdálkodási jellemzőik is kedvezőbbek a barnaföldekénél.

A Szentlőrinc környékén főként hárs és akácerdők találhatók. Említést érdemel a város külterületén lévő szőlőhegy, ápolt, gondozott zártkertjeivel, hétvégi házaival. Ez a terület egyre fontosabb szerepet játszik a szentlőrinciek életében, annál is inkább, mert az itt termelt borok minősége az utóbbi évtizedben sokat javult.

Az erdős területekhez kapcsolódóan a vadászturizmus is megindult ezen a vidéken. A környék mezőgazdasági vidékein a váltakozó tájegységek miatt nagyon széles az aranykorona-értékek közötti szóródás. Florisztikailag ez a táj a pécsi flórajáráshoz tartozik.. A kutatások kimutatták, hogy a település egy 1000 méter mélységben fekvő termálvízkincsen fekszik, mely távlati lehetőségeket, esetleges geotermikus, vagy egyéb hasznosítást tehet lehetővé.

Demográfiai trendek

A II. József által elrendelt első, hivatalos népszámlálás adatai szerint Szentlőrinc lakóinak száma 705 fő volt, mely a XX. század közepére megkétszereződött. A népességnövekedés kiegyenlített volt, visszaesést csak a két világháború okozott.

A '60-as évek alapvető változásokat eredményeztek, a település népessége ugrásszerűen megnőtt, a környező községekből, kistelepülésekről megindult a beköltözés a centrumtelepülésre, Szentlőrincre. Az 1970-es és 80-as évek nagy beköltözési hulláma már nem csak a környező falvakból érkezett magánerős beruházásoknak köszönhető, hanem egyrészt a nagyarányú munkáslakás építési hullámnak, melyet a jelentős pécsi cégek (elsősorban a Mecseki Ércbányászati Vállalat) dolgozóinak itteni lakáshoz juttatása indukált, s széles körből vonzott ide családra és lakásra váró fiatalembereket, másrészt megindult a többszintes \"OTP sorházak\" építése is a helyben, illetve a környéken élő ifjú házasok számára, kedvező vásárlási és hitelfeltételekkel.

A 80-as évek újabb bevándorlási hullámát a MÁV-dolgozók idetelepítése eredményezte. Ezzel is magyarázható, hogy Szentlőrinc népességnövekedésének üteme 1960-tól meghaladta a megyei átlagot, és valamennyi városét is. Összességében 1960-tól a népesség ismét megduplázódott, 3.133 főről 7.305 főre. Említésre méltó adat, hogy amíg az 1970-es években a megye városainak természetes szaporodása 80%-a volt a vándorlási nyereségnek, addig Szentlőrincen négyszeresen haladta meg a vándorlási nyereség a természetes szaporulatot.

A lakónépesség alakulása Szentlőrincen 1870 - 2006 között

 1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990 2000 2001
 1529 fő  1821 fő 2724 fő 2762 fő 2891 fő 3926 fő 7063 fő 7316 fő 7500 fő
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
 7280 fő 7146 fő  7107 fő 7096 fő  7103 fő 7059 fő 7054 fő 7006 fő 6962 fő

 

Szentlőrinc kormegoszlása nagyon kedvezőnek mondható, hiszen a túlnyomó többséget alkotó aktív, munkaképes korú lakosság és a fiatalkorúak mellett nem túl magas az időskorúak aránya. A településre történő tömeges beköltözés - a lakásépítéssekkel párhuzamosan - leállt. A település lakossága - a megyei átlaghoz viszonyítottan - még mindig elég fiatalnak mondható, hiszen a 60 év alattiak aránya 84, a 45 évet be nem töltötteké pedig 60 %.

Lakónépesség alakulása Szentlőrincen (1988-2010)

Év

Férfi [fő]

Nő [fő]

Összesen [fő]

2010 3338 3624 6962
2009 3352 3654 7006
2008 3372 3682 7054
2007 3362 3687 7059
2006

3385

3718

7103

2005

3400

3696

7096

2004

3391

3716

7107

2003

3414

3732

7146

2002

3471

3809

7280

2001

3536

3964

7500

2000

3517

3799

7316

1999

3703

3973

7676

1998

3718

3982

7700

1997

3722

3983

7705

1996

3759

4020

7779

1995

3619

3822

7441

1994

3793

3973

7766

1993

3798

3959

7757

1992

3797

3946

7743

1989

3398

3476

6874

1988

3464

3592

7056

Állandó népesség korcsoportonként (2010)

Korcsoport [év]

Nő [fő]

Férfi [fő]

Összesen [fő]

0 - 3

136

140

 276 (3,5%)

4 - 10

214

228

442 (6,4%)

11 - 14

146

142

288 (5,1%)

15 - 18

172

176

348 (6,7%)

19 - 45

1389

1408

2797 (39,9%)

46 - 60

842

783

1625 (22,3%)

61 -

730

456

1186 (16,1%)

ÖSSZESEN: 

3629 (52,3%)

3333 (47,7%) 

6962 (100%)