Domborzat

Természetföldrajzi adottságai igen kedvezőek, és ennek köszönheti, hogy mindig is központi szerepet tölthetett be.

Domborzatilag különböző térszintek találkozásáról van szó, hiszen ÉNy felől a Zselic, ÉK felől pedig a Mecsek déli nyúlványai találkoznak, míg D felől az ormánsági területek, a Dráva ártere és a Fekete-víz síkja húzódik. Szentlőrinc ehhez az utóbbi tájegységhez sorolandó.

Vízföldrajzi szempontból a Dráva Vízgyűjtő területéhez tartozik. A szomszédos tájakon halad keresztül a Fekete-víz, amely az egyik legjelentősebb vízgyűjtőnek számít.

Főldrajz

Szentlőrinc a megye középső részén, a 6-os számú főközlekedési út Pécs-Szigetvár közötti szakaszán található, Pécstől 20 km-es és Szigetvártól 16 km-es távolságban.

Közlekedésföldrajzi adottságai alapján egyértelműen megállapítható, hogy közúti és vasúti csomópontként egyaránt jelentős szerepet tölt be. 1895-től, a sellyei szárnyvonal kiépítése óta az állomás négy irányból fogadó vasúti csomóponttá vált. Az 1985-ös év végén adták át a Budapest-Pécs vonal teljes hosszára kiterjedő villamos felső vezetéket. A csomópont fontosságát növeli az a tény is, hogy a Barcs, Szigetvár és Sellye irányában húzódó vonalak szintén Szentlőrincen keresztül kötik össze az ottani lakosságot az ország fővárosával, Budapesttel. Éppen ezért van nagy jelentősége, hogy a Pécs-Budapest között közlekedő InterCity vonatok 1996 közepe óta itt is megállnak.

Közúti tekintetben szintén jelentős csomópont, mivel a 6-os útról innen ágazik le az egész Ormánságot feltáró sellyei, és a Bükkösdön át a Mecsek lábaihoz vezető út.

Éghajlat

Éghajlati jellemzői a Dráva-menti síkság paramétereivel egyeznek meg, évi középhőmérséklete 11 C°, a fagyos napok száma 90, míg a hőségnapok száma 20-25 között mozog átlagosan. Az évi csapadék mennyisége 650-690 mm-ben határozható meg.

Gazdaságföldrajz

Gazdaságföldrajzi adottságai szerényebb mértékűek, ásványkinccsel, vagy jelentősebb erdőterületekkel nem rendelkezik. A vidék uralkodó talajtípusa a barnaföld. A Szentlőrinc környéki talajokon a sztyeppésedési folyamatok előtérbe kerültek, aminek következtében a barnaföldeket barna erdőtalajok váltják fel. Kedvezőbb talajszerkezeti sajátosságaik következtében a vízgazdálkodási jellemzőik is kedvezőbbek a barnaföldekénél.

A Szentlőrinc környékén főként hárs és akácerdők találhatók. Említést érdemel a város külterületén lévő szőlőhegy, ápolt, gondozott zártkertjeivel, hétvégi házaival. Ez a terület egyre fontosabb szerepet játszik a szentlőrinciek életében, annál is inkább, mert az itt termelt borok minősége az utóbbi évtizedben sokat javult.

Az erdős területekhez kapcsolódóan a vadászturizmus is megindult ezen a vidéken. A környék mezőgazdasági vidékein a váltakozó tájegységek miatt nagyon széles az aranykorona-értékek közötti szóródás. Florisztikailag ez a táj a pécsi flórajáráshoz tartozik.. A kutatások kimutatták, hogy a település egy 1000 méter mélységben fekvő termálvízkincsen fekszik, mely távlati lehetőségeket, esetleges geotermikus, vagy egyéb hasznosítást tehet lehetővé.

Demográfiai trendek

A II. József által elrendelt első, hivatalos népszámlálás adatai szerint Szentlőrinc lakóinak száma 705 fő volt, mely a XX. század közepére megkétszereződött. A népességnövekedés kiegyenlített volt, visszaesést csak a két világháború okozott.

A '60-as évek alapvető változásokat eredményeztek, a település népessége ugrásszerűen megnőtt, a környező községekből, kistelepülésekről megindult a beköltözés a centrumtelepülésre, Szentlőrincre. Az 1970-es és 80-as évek nagy beköltözési hulláma már nem csak a környező falvakból érkezett magánerős beruházásoknak köszönhető, hanem egyrészt a nagyarányú munkáslakás építési hullámnak, melyet a jelentős pécsi cégek (elsősorban a Mecseki Ércbányászati Vállalat) dolgozóinak itteni lakáshoz juttatása indukált, s széles körből vonzott ide családra és lakásra váró fiatalembereket, másrészt megindult a többszintes \"OTP sorházak\" építése is a helyben, illetve a környéken élő ifjú házasok számára, kedvező vásárlási és hitelfeltételekkel.

A 80-as évek újabb bevándorlási hullámát a MÁV-dolgozók idetelepítése eredményezte. Ezzel is magyarázható, hogy Szentlőrinc népességnövekedésének üteme 1960-tól meghaladta a megyei átlagot, és valamennyi városét is. Összességében 1960-tól a népesség ismét megduplázódott, 3.133 főről 7.305 főre. Említésre méltó adat, hogy amíg az 1970-es években a megye városainak természetes szaporodása 80%-a volt a vándorlási nyereségnek, addig Szentlőrincen négyszeresen haladta meg a vándorlási nyereség a természetes szaporulatot.

A lakónépesség alakulása Szentlőrincen 1870 - 2006 között

Szentlőrinc kormegoszlása nagyon kedvezőnek mondható, hiszen a túlnyomó többséget alkotó aktív, munkaképes korú lakosság és a fiatalkorúak mellett nem túl magas az időskorúak aránya. A településre történő tömeges beköltözés - a lakásépítéssekkel párhuzamosan - leállt. A település lakossága - a megyei átlaghoz viszonyítottan - még mindig elég fiatalnak mondható, hiszen a 60 év alattiak aránya 84, a 45 évet be nem töltötteké pedig 60 %.

Lakónépesség alakulása Szentlőrincen (1988-2010)

Állandó népesség korcsoportonként (2010)