Statisztikai adatok
Igazgatási terület | 2779 ha | ||
belterület | 215 ha | ||
külterület | 2493 ha | ||
szántó | 2193 ha | ||
gyep | 54 ha | ||
erdő | 239 ha | ||
zártkert | 75 ha | ||
Lakások száma | 2430 db |
Domborzat
Természetföldrajzi adottságai igen kedvezőek, és ennek köszönheti, hogy mindig is központi szerepet tölthetett be.
Domborzatilag különböző térszintek találkozásáról van szó, hiszen ÉNy felől a Zselic, ÉK felől pedig a Mecsek déli nyúlványai találkoznak, míg D felől az ormánsági területek, a Dráva ártere és a Fekete-víz síkja húzódik. Szentlőrinc ehhez az utóbbi tájegységhez sorolandó.
Vízföldrajzi szempontból a Dráva Vízgyűjtő területéhez tartozik. A szomszédos tájakon halad keresztül a Fekete-víz, amely az egyik legjelentősebb vízgyűjtőnek számít.
Főldrajz
Szentlőrinc a megye középső részén, a 6-os számú főközlekedési út Pécs-Szigetvár közötti szakaszán található, Pécstől 20 km-es és Szigetvártól 16 km-es távolságban.
Közlekedésföldrajzi adottságai alapján egyértelműen megállapítható, hogy közúti és vasúti csomópontként egyaránt jelentős szerepet tölt be. 1895-től, a sellyei szárnyvonal kiépítése óta az állomás négy irányból fogadó vasúti csomóponttá vált. Az 1985-ös év végén adták át a Budapest-Pécs vonal teljes hosszára kiterjedő villamos felső vezetéket. A csomópont fontosságát növeli az a tény is, hogy a Barcs, Szigetvár és Sellye irányában húzódó vonalak szintén Szentlőrincen keresztül kötik össze az ottani lakosságot az ország fővárosával, Budapesttel. Éppen ezért van nagy jelentősége, hogy a Pécs-Budapest között közlekedő InterCity vonatok 1996 közepe óta itt is megállnak.
Közúti tekintetben szintén jelentős csomópont, mivel a 6-os útról innen ágazik le az egész Ormánságot feltáró sellyei, és a Bükkösdön át a Mecsek lábaihoz vezető út.
Éghajlat
Éghajlati jellemzői a Dráva-menti síkság paramétereivel egyeznek meg, évi középhőmérséklete 11 C°, a fagyos napok száma 90, míg a hőségnapok száma 20-25 között mozog átlagosan. Az évi csapadék mennyisége 650-690 mm-ben határozható meg.
Gazdaságföldrajz
Gazdaságföldrajzi adottságai szerényebb mértékűek, ásványkinccsel, vagy jelentősebb erdőterületekkel nem rendelkezik. A vidék uralkodó talajtípusa a barnaföld. A Szentlőrinc környéki talajokon a sztyeppésedési folyamatok előtérbe kerültek, aminek következtében a barnaföldeket barna erdőtalajok váltják fel. Kedvezőbb talajszerkezeti sajátosságaik következtében a vízgazdálkodási jellemzőik is kedvezőbbek a barnaföldekénél.
A Szentlőrinc környékén főként hárs és akácerdők találhatók. Említést érdemel a város külterületén lévő szőlőhegy, ápolt, gondozott zártkertjeivel, hétvégi házaival. Ez a terület egyre fontosabb szerepet játszik a szentlőrinciek életében, annál is inkább, mert az itt termelt borok minősége az utóbbi évtizedben sokat javult.
Az erdős területekhez kapcsolódóan a vadászturizmus is megindult ezen a vidéken. A környék mezőgazdasági vidékein a váltakozó tájegységek miatt nagyon széles az aranykorona-értékek közötti szóródás. Florisztikailag ez a táj a pécsi flórajáráshoz tartozik.. A kutatások kimutatták, hogy a település egy 1000 méter mélységben fekvő termálvízkincsen fekszik, mely távlati lehetőségeket, esetleges geotermikus, vagy egyéb hasznosítást tehet lehetővé.
Demográfiai trendek
A II. József által elrendelt első, hivatalos népszámlálás adatai szerint Szentlőrinc lakóinak száma 705 fő volt, mely a XX. század közepére megkétszereződött. A népességnövekedés kiegyenlített volt, visszaesést csak a két világháború okozott.
A '60-as évek alapvető változásokat eredményeztek, a település népessége ugrásszerűen megnőtt, a környező községekből, kistelepülésekről megindult a beköltözés a centrumtelepülésre, Szentlőrincre. Az 1970-es és 80-as évek nagy beköltözési hulláma már nem csak a környező falvakból érkezett magánerős beruházásoknak köszönhető, hanem egyrészt a nagyarányú munkáslakás építési hullámnak, melyet a jelentős pécsi cégek (elsősorban a Mecseki Ércbányászati Vállalat) dolgozóinak itteni lakáshoz juttatása indukált, s széles körből vonzott ide családra és lakásra váró fiatalembereket, másrészt megindult a többszintes \"OTP sorházak\" építése is a helyben, illetve a környéken élő ifjú házasok számára, kedvező vásárlási és hitelfeltételekkel.
A 80-as évek újabb bevándorlási hullámát a MÁV-dolgozók idetelepítése eredményezte. Ezzel is magyarázható, hogy Szentlőrinc népességnövekedésének üteme 1960-tól meghaladta a megyei átlagot, és valamennyi városét is. Összességében 1960-tól a népesség ismét megduplázódott, 3.133 főről 7.305 főre. Említésre méltó adat, hogy amíg az 1970-es években a megye városainak természetes szaporodása 80%-a volt a vándorlási nyereségnek, addig Szentlőrincen négyszeresen haladta meg a vándorlási nyereség a természetes szaporulatot.
A lakónépesség alakulása Szentlőrincen 1870 - 2006 között
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1970 | 1990 | 2000 | 2001 |
1529 fő | 1821 fő | 2724 fő | 2762 fő | 2891 fő | 3926 fő | 7063 fő | 7316 fő | 7500 fő |
2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |
7280 fő | 7146 fő | 7107 fő | 7096 fő | 7103 fő | 7059 fő | 7054 fő | 7006 fő | 6962 fő |
Szentlőrinc kormegoszlása nagyon kedvezőnek mondható, hiszen a túlnyomó többséget alkotó aktív, munkaképes korú lakosság és a fiatalkorúak mellett nem túl magas az időskorúak aránya. A településre történő tömeges beköltözés - a lakásépítéssekkel párhuzamosan - leállt. A település lakossága - a megyei átlaghoz viszonyítottan - még mindig elég fiatalnak mondható, hiszen a 60 év alattiak aránya 84, a 45 évet be nem töltötteké pedig 60 %.
Lakónépesség alakulása Szentlőrincen (1988-2010)
Év |
Férfi [fő] |
Nő [fő] |
Összesen [fő] |
2010 | 3338 | 3624 | 6962 |
2009 | 3352 | 3654 | 7006 |
2008 | 3372 | 3682 | 7054 |
2007 | 3362 | 3687 | 7059 |
2006 |
3385 |
3718 |
7103 |
2005 |
3400 |
3696 |
7096 |
2004 |
3391 |
3716 |
7107 |
2003 |
3414 |
3732 |
7146 |
2002 |
3471 |
3809 |
7280 |
2001 |
3536 |
3964 |
7500 |
2000 |
3517 |
3799 |
7316 |
1999 |
3703 |
3973 |
7676 |
1998 |
3718 |
3982 |
7700 |
1997 |
3722 |
3983 |
7705 |
1996 |
3759 |
4020 |
7779 |
1995 |
3619 |
3822 |
7441 |
1994 |
3793 |
3973 |
7766 |
1993 |
3798 |
3959 |
7757 |
1992 |
3797 |
3946 |
7743 |
1989 |
3398 |
3476 |
6874 |
1988 |
3464 |
3592 |
7056 |
Állandó népesség korcsoportonként (2010)
Korcsoport [év] |
Nő [fő] |
Férfi [fő] |
Összesen [fő] |
0 - 3 |
136 |
140 |
276 (3,5%) |
4 - 10 |
214 |
228 |
442 (6,4%) |
11 - 14 |
146 |
142 |
288 (5,1%) |
15 - 18 |
172 |
176 |
348 (6,7%) |
19 - 45 |
1389 |
1408 |
2797 (39,9%) |
46 - 60 |
842 |
783 |
1625 (22,3%) |
61 - |
730 |
456 |
1186 (16,1%) |
ÖSSZESEN: |
3629 (52,3%) |
3333 (47,7%) |
6962 (100%) |